Az éhínség valósága: mi történik, amikor valaki éhezik?

Még ha az éhező ember újra hozzá is jut ételhez, továbbra is óriási kockázatnak van kitéve.

2025. augusztus 22., 10:57 – Utolsó frissítés: 6 perce

Nap mint nap olyan fényképekkel szembesülünk, amelyeken csontsovány gyerekek láthatók – szinte elviselhetetlen ránézni.

Izrael éhezteti Gázát.

Az ENSZ hivatalosan is éhínséget hirdetett Gáza városában, amelyet az ENSZ szakértői szerint teljes mértékben emberi tényezők idéztek elő.

Az éhezés ténye nehezen érthető azok számára, akik soha nem tapasztalták vagy látták közelről: ha nem is puszta absztrakció, de a fogalom gyakran hiányzik a konkrét részletekkel kapcsolatos képzeletünkből.

Az éhezés lépései

Amikor a szervezet nem jut táplálékhoz, belső energiaforrásait kezdi el felhasználni – meghatározott sorrendben.

Először a glükózt, vagyis a cukrot éli fel, amely glikogén formájában a májban és az izmokban tárolódik. Ez gyorsan kimerülhet – akár három napon belül.

Billy Bourke, a dublini UCD gyermekgasztroenterológiai professzora szerint a „rettenetes éhségérzet” mellett a gyerekek ezekben a napokban fáradtságot, levertséget, szédülést és akár ájulást tapasztalhatnak.

Amint a glikogén elfogy, a szervezet a zsírt kezdi energiaforrásként hasznosítani.

A zsírkészletek tartóssága attól függ, mennyi volt belőlük az éhezés kezdete előtt. Gázában az akut éhezést hosszú távú alultápláltság előzte meg.

Amikor a zsír is elfogy, a szervezet az izmokból és a létfontosságú szervekből származó fehérjét kezdi lebontani. Ekkor sok minden történik:

„Bonyolult élettani reakciók indulnak el: lelassul a szívverés, a testhő és a vércukorszint szabályozása elégtelenné válik, az emésztés lelassul, csökken a fizikai aktivitás és a gondolkodás, mély fáradtság lép fel, majd tudatzavar, végül halál” – mondta Bourke.

A fehérjehiány az immunrendszert is legyengíti, így akár enyhe fertőzések is végzetessé válhatnak. A gyerekek ilyenkor rendkívül nagy kockázatnak vannak kitéve.

Fiona Cianci közegészségügyi szakorvos szerint a csecsemők különösen érzékenyek az alacsony vércukorszintre, amely görcsrohamokat, kómát és maradandó agykárosodást okozhat.

Az orvosi szakirodalom két súlyos alultápláltsági formát különböztet meg gyerekeknél: a marasmust (teljes kalóriahiány: szénhidrát, zsír és fehérje egyaránt hiányzik) és a kwashiorkort (amikor elsősorban a fehérje hiányzik). Ez utóbbi hasi és végtagduzzanattal, zsírmájjal és más szövődményekkel jár.

„Mindkettő előfordul Gázában” – mondta Bourke, aki a Children Not Numbers nevű jótékonysági szervezettel dolgozik együtt, amely orvosi segítséget nyújt a térségben.

A gyerekek sokkal gyorsabban halnak meg étel nélkül, mint a felnőttek, mert testsúlyukhoz képest több kalóriára van szükségük a növekedéshez és a túléléshez.

Az éhhalál folyamata bonyolult, mert az eszméletvesztés után a kiszáradás és más problémák is súlyosbítják a helyzetet. „Az eszméletvesztést kóma és halál követheti, de hirtelen, megmagyarázhatatlan halál is előfordulhat” – tette hozzá Bourke.

Újratáplálási szindróma

Még ha valaki ételhez jut is éhezés után, továbbra is nagy veszélyben van.

„Az aggodalom az úgynevezett újratáplálási szindróma miatt van” – magyarázta Bourke.

Ez a második világháború után is megfigyelhető volt: sok hadifogoly és koncentrációs tábori túlélő halt meg attól, hogy hirtelen túl sok ételt kaptak.

A probléma a vér alacsony elektrolitszintjéből fakad, különösen a foszfát és a kálium hiányából. Az újratáplálást lassan, fokozatosan kell végezni.

A gázai gyerekek többsége már elvesztette testsúlyának több mint 10%-át, így „azonnali kockázatnak” van kitéve.

Mi történik, ha valaki túléli az éhezést?

A táplálkozás – akárcsak a víz, a higiénia és az egészségügyi ellátás – az egészség alapfeltétele. Ezek mind hiányoznak vagy elpusztultak Gázában.

Az éhezés hatásai nem csak rövid távon, hanem hosszú távon is pusztítanak: a gyerekek fejlődésére, memóriájára, figyelmére, idegrendszeri működésére is kihat.

„A közegészségügyben gyakran beszélünk az első 1000 napról – a fogantatástól a 2-3 éves korig – mint a legfontosabb időszakról, amely az egész életre kihat” – mondta Cianci.

Az alultápláltság ebben az időszakban maradandó károkat okoz az idegrendszeri fejlődésben. Ezt egy 2022-ben a British Medical Journal-ban megjelent tanulmány is igazolta.

A gyermekkori krónikus stressz később pszichés problémákat, valamint krónikus betegségeket, például diabéteszt idézhet elő.

„Ez a népirtás pusztító, generációkon átívelő következményekkel jár majd a palesztinok egészségére és jólétére nézve” – mondta Cianci.

Háborús bűncselekmény

A civilek szándékos éheztetése háborús bűncselekmény.

A Nemzetközi Büntetőbíróság tavaly novemberben elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen, háborús bűnökkel gyanúsítva, köztük az éheztetés bűnével, valamint emberiesség elleni bűncselekményekkel kapcsolatban.

Az Ír Közegészségügyi Orvosok Társasága ebben a hónapban levelet írt a miniszterelnöknek, sürgetve, hogy tegyen többet a gázai emberek megsegítéséért.

Ember okozta éhínséget hirdettek Gáza városában

Az ENSZ szakértői bizottsága szerint az éhínség „teljes mértékben ember okozta”.

Először nyilvánították hivatalosan éhínségnek a helyzetet Gázában, ahol mintegy félmillió ember él a városban, a környező településeken és a menekülttáborokban. Ez az első ilyen eset a Közel-Keleten 2004 óta, amióta az IPC rendszert létrehozták, és világszerte is csak az ötödik.

Az IPC és más ENSZ-szervek hangsúlyozták: az éhezés teljesen emberi döntések következménye, ezért megállítható és visszafordítható lenne. António Guterres ENSZ-főtitkár „ember okozta katasztrófának”, míg a WHO vezetője „emberi kéz okozta éhínségnek” nevezte a válságot.

Micheál Martin ír miniszterelnök szerint Izraelnek „abszolút kötelessége” biztosítani a gázaiak számára a humanitárius segélyek, élelmiszer és gyógyszerek szabad és sürgős bejutását. Úgy fogalmazott: „Az élelem és víz megvonása kollektív büntetés, amely háborús bűncselekmény.”

Az IPC szerint teljesültek az éhínség hivatalos kritériumai: a háztartások legalább 20%-a szélsőséges élelmiszerhiányban szenved, a gyerekek 30%-a akut alultáplált, és naponta legalább 2 ember hal meg 10 000-ből éhezés miatt.

Gázában több mint 271 ember – köztük 112 gyermek – halt már meg az éhezés következtében, és a halálesetek több mint fele az elmúlt három hétben történt. A szervezetek szerint a következő hetekben az éhínség súlyosbodni fog, és kiterjedhet Deir al-Balah és Khan Júnisz térségére is.

UNICEF, a WHO és más nemzetközi szervezetek azonnali tűzszünetet és akadálytalan segélybejutást sürgetnek, mert több százezer ember napok óta étel nélkül marad. A szakértők kiemelik: különösen a gyermekek és az idősek halnak meg elsőként, miközben a gázai egészségügy összeomlóban van.

Segélyszervezetek – köztük Save the Children, Oxfam és UNICEF – kollektív büntetésnek nevezik a helyzetet, és háborús bűncselekményként értékelik a civilek szándékos éheztetését.

Izrael ugyanakkor tagadja az éhínséget. Benjamin Netanjahu miniszterelnök szerint „nincs éhezés Gázában”, és azt állítja, ha Izrael valóban éheztetési politikát folytatott volna, „senki sem élne már ott két év háború után”.

Az éhínség bejelentésének napján Izrael nagyszabású offenzívát indított Gáza városa ellen, több tízezer tartalékost mozgósítva. A gázai egészségügyi minisztérium szerint 2023 októbere óta legalább 62 192 palesztin vesztette életét a konfliktusban, többségük civil.

Háborús bűncselekmény

A civilek szándékos éheztetése háborús bűncselekmény.

A Nemzetközi Büntetőbíróság tavaly novemberben elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen, háborús bűnökkel gyanúsítva, köztük az éheztetés bűnével, valamint emberiesség elleni bűncselekményekkel kapcsolatban.

Az Ír Közegészségügyi Orvosok Társasága ebben a hónapban levelet írt a miniszterelnöknek, sürgetve, hogy tegyen többet a gázai emberek megsegítéséért.

Ember okozta éhínséget hirdettek Gáza városában

Az ENSZ szakértői bizottsága szerint az éhínség „teljes mértékben ember okozta”.

Először nyilvánították hivatalosan éhínségnek a helyzetet Gázában, ahol mintegy félmillió ember él a városban, a környező településeken és a menekülttáborokban. Ez az első ilyen eset a Közel-Keleten 2004 óta, amióta az IPC rendszert létrehozták, és világszerte is csak az ötödik.

Az IPC és más ENSZ-szervek hangsúlyozták: az éhezés teljesen emberi döntések következménye, ezért megállítható és visszafordítható lenne. António Guterres ENSZ-főtitkár „ember okozta katasztrófának”, míg a WHO vezetője „emberi kéz okozta éhínségnek” nevezte a válságot.

Micheál Martin ír miniszterelnök szerint Izraelnek „abszolút kötelessége” biztosítani a gázaiak számára a humanitárius segélyek, élelmiszer és gyógyszerek szabad és sürgős bejutását. Úgy fogalmazott: „Az élelem és víz megvonása kollektív büntetés, amely háborús bűncselekmény.”

Az IPC szerint teljesültek az éhínség hivatalos kritériumai: a háztartások legalább 20%-a szélsőséges élelmiszerhiányban szenved, a gyerekek 30%-a akut alultáplált, és naponta legalább 2 ember hal meg 10 000-ből éhezés miatt.

Gázában több mint 271 ember – köztük 112 gyermek – halt már meg az éhezés következtében, és a halálesetek több mint fele az elmúlt három hétben történt. A szervezetek szerint a következő hetekben az éhínség súlyosbodni fog, és kiterjedhet Deir al-Balah és Khan Júnisz térségére is.

UNICEF, a WHO és más nemzetközi szervezetek azonnali tűzszünetet és akadálytalan segélybejutást sürgetnek, mert több százezer ember napok óta étel nélkül marad. A szakértők kiemelik: különösen a gyermekek és az idősek halnak meg elsőként, miközben a gázai egészségügy összeomlóban van.

Segélyszervezetek – köztük Save the Children, Oxfam és UNICEF – kollektív büntetésnek nevezik a helyzetet, és háborús bűncselekményként értékelik a civilek szándékos éheztetését.

Izrael ugyanakkor tagadja az éhínséget. Benjamin Netanjahu miniszterelnök szerint „nincs éhezés Gázában”, és azt állítja, ha Izrael valóban éheztetési politikát folytatott volna, „senki sem élne már ott két év háború után”.

Az éhínség bejelentésének napján Izrael nagyszabású offenzívát indított Gáza városa ellen, több tízezer tartalékost mozgósítva. A gázai egészségügyi minisztérium szerint 2023 októbere óta legalább 62 192 palesztin vesztette életét a konfliktusban, többségük civil.