Közösségi Rádió

Erdélyi Szabad Hang: közösségünk együtt növekszik és fejlődik.

András Demeter, ministrul Culturii FOTO Oltea Şerban-Pârâu

Oltea Șerban-Pârâu – zenetudós és zenekritikus

Interjú

„A színészi pálya megtanított arra, hogy csapatban dolgozzak. Ez egy előny, kézzelfogható, mindenki számára észrevehető – a miniszteri szerepben is.”

Megjelent: 2025. augusztus 13., 11:58

Utolsó frissítés: 2025. augusztus 14., 11:56

Oltea Șerban-Pârâu: Másfél hónappal a mandátum átvétele után nyilvánosságra kerültek a romániai kultúra néhány égető témái, míg mások nem jutottak ki a minisztérium falain kívülre, pedig talán megérdemelnék a közfigyelmet. Néhányhoz vissza fogok térni. Tekintettel a jelenlegi patthelyzetre a „Kincs” kategóriába tartozó műtárgyak körforgásával kapcsolatban – amelyet a Drents Múzeumból ellopott coțofenești-i sisak esete súlyosbított –, valamint arra, hogy több intézményvezető is tart attól, hogy ebben a témában felelősséget vállaljon, milyen intézkedéseket kellene hozni a helyzet feloldása, a védelem biztosítása és ezeknek a javaknak a nemzetközi körforgásban való hasznosítása érdekében?

András Demeter: Függetlenül attól, hogy kinek milyen szándéka van egy jogszabály módosítására, amíg az új jogszabály nem jelenik meg és nem vált ki joghatást, az érvényben lévő törvény alkalmazandó. Jelenleg pedig a törvény változatlan. A jogszabályokat úgy alkották meg, hogy a dolgok megtörténhessenek.

O.Ș.P.: Tehát minden csak pszichológiai kérdés

A.D.: Bármilyen más döntés önkényes volt, akár ijedtségből, akár más okból született – legyen szó a menedzsmentről szóló törvényről vagy különböző javak ideiglenes kiviteléről, akár kincsértékkel bírnak, akár nem. Az ideiglenes kiviteleket vagy a menedzsment versenyvizsgák, illetve értékelések megtartását például nem tiltja semmilyen, a Kulturális Minisztérium által kiadott hivatalos dokumentum. Most minden csak „szóbeszéd”, különféle vágyak és álmok terméke. Nekem is vannak álmaim, és én is úgy gondolom, hogy sok jogszabályt korszerűsíteni, módosítani, kiegészíteni kell. De ismétlem: amíg ezeknek nincs hivatalos formájuk és jogerejük, addig a meglévő törvény érvényes.

O.Ș.P.: Hamarosan kezdődnek az évadok. Hogyan kellene a kulturális intézményeknek kezelniük azt a helyzetet, amelyet a 2025 tavaszán aláírt új kollektív munkaszerződés okozott, és amely a szombati és vasárnapi munkáért pluszfizetést ír elő?

A.D.: Közben hatályba lépett az első intézkedéscsomagot tartalmazó törvény. Ez kimondja, hogy bárhol is szerepelne más előírás, nem pénzbeli juttatás jár a hétvégi munkáért, hanem legfeljebb 90 napon belül kiadandó szabadnap.

O.Ș.P.: Tehát „lecsúsztatás” van, nem pluszfizetés.

A.D.: Így van. A gond az, hogy a legtöbb közintézményben időszakonként több plusznap is felhalmozódik. Ez az új szabályozás nem hoz újdonságot, de nagyon komolyan kell venni – különösen a rendszerint túlterhelt személyzet esetében, mint például a technikusok, színpadmesterek, kellékesek a filharmóniáknál vagy a múzeumok bizonyos dolgozói. Ők valóban kapjanak pihenőnapot, és a tevékenységet úgy kell szervezni, hogy 90 naponként valódi szünetet lehessen biztosítani számukra. Én így tennék, ha igazgató lennék. Színházigazgató – mert mást nem tudnék elképzelni.

O.Ș.P.: De nem merült fel, hogy a múzeumok vagy a színházi, operai évadok hétvégén bezárjanak...

A.D.: Soha nem is volt erről szó. Azért húztam meg a vészféket, hogy a vezetők tudatosítsák a kollektív szerződés kockázatait.

O.Ș.P.: Milyen mértékben érinti a romániai, közpénzből fenntartott kulturális szférát a kormány által idén nyáron bevezetett megszorító intézkedések?

A.D.: A megszorítások mindenkit érintenek – természetes és jogi személyeket, köz- és magánjogi szervezeteket egyaránt. Nehezebb lesz, de alkalmazkodnunk kell. Egyik intézkedés sem világvége, reméljük, átmenetiek lesznek. Újra kell terveznünk a szerkesztési, alkotási, turné- és utazási terveket – a magánéletben és a szervezeti működésben egyaránt –, hogy a dolgok menjenek tovább. A cél nem a világ megállítása, hanem a kiadások ésszerűsítése és ellenőrzése.

O.Ș.P.: Több nagy és közepes kulturális intézmény élén hosszú ideje tart az ideiglenes vezetés. Hogyan kezeli ezt?

A.D.: Az értékelések és a versenyvizsgák ugyanannak az éremnek a két oldala. Értékelés csak akkor van, ha nincs ideiglenes vezetés, versenyvizsga pedig akkor, ha van. A 24 alárendelt intézmény értékelése befejeződött, kivéve a Toplițai Kulturális Központot és az „Ion Dacian” Nemzeti Operett- és Musical Színházat, ahol a vezetői szerződések 2024 végén zárultak. Az ideiglenes helyeket év végéig versenyre írják ki, kivéve a peres ügyben lévőket, mint a Román Nemzeti Könyvtár. Már elindult a verseny a Jászvásári Román Nemzeti Operánál és a Brassói Nemzeti Bran Múzeumnál.

O.Ș.P.: Beszélnek fontos kulturális épületek felújításának vagy építésének feloldásáról. Mennyire érintett ebben a minisztérium?

A.D.: Többféle projekt van: nemzeti és uniós forrásból, visszatérítendő hitelekből vagy vissza nem térítendő támogatásokból. Nemrég a kormány két jogszabályt fogadott el: az egyik hosszabbít egy hitelszerződést, a másik 140 millió eurós új hitelről szól. Jelenleg van egy lista az érintett intézményekről, de a megvalósítás azon múlik, ki tudja időben megszerezni az engedélyeket és végigvinni a tervezést. Például a Kolozsvári Román Opera új épületet kaphat, de a Magyar Színház is felkerülhet a várólistára. Hogy végül melyik jut el a megvalósításig, még kérdés.

O.Ș.P.: Mondana példát már befejezett projektre?A.D.: A jászvásári Kultúrpalota például ilyen. Most a craiovai Omnia Könyvtár átadás előtt áll. Bár a felvett hitel nagy összeg, ezek az impozáns műemlékek rengeteg pénzt igényelnek, és ha nem költenénk rájuk, lehet, hogy végleg tönkremennének. A felújításoknál gyakran akadnak előre nem látott problémák – mint amikor egy házépítésnél régészeti leletre bukkannak.

O.Ș.P.: Ön a kulturális adminisztráció egyik legtapasztaltabb szereplője. Érezhető a minisztériumban, hogy most tapasztalt vezető áll az élén?

A.D.: Igen. A legjobb mérce az, hogy a kollégákkal folytatott megbeszélések most jóval rövidebbek, mert nem kell magyarázni az alapokat. A döntések így gyorsabban megszülethetnek.

O.Ș.P.: Tíz nap múlva kezdődik az Enescu Fesztivál. Megvan a kívánt hatása?

A.D.: Románia a fesztiválok országa lett, de kevés jogosult valóban fesztiválnak nevezni magát. Az Enescu Fesztivál ezek közé tartozik – idővel bizonyította értékét és ismertségét. Nagy előnye, hogy a klasszikus zene nyelvi korlátok nélkül elérhető, így ez a legfontosabb kulturális nagykövetünk.

O.Ș.P.: Tervezi erősíteni a köz- és magánszféra közötti kulturális partnerségeket?

A.D.: Ez húsz éve ismételgetett, de többnyire üres szólam. Szeretném konkrét, kézzelfogható lépésekre váltani – például a könyviparban, ahol a könyvtárak helyzete sokszor kritikus. A közszféra biztosíthatná a személyzetet, épületet és meglévő könyvállományt, a magánszféra pedig átvehetné a fenntartás egy részét, így a felszabaduló forrásokból új könyveket lehetne vásárolni. Hasonló megoldásokra lenne szükség az „gazdátlan” múzeumoknál is.

O.Ș.P.: Segít a színészi tapasztalat miniszterként?

A.D.: Igen. A színház csapatmunka, akárcsak az adminisztráció. Emellett a színészet megtanít empátiára, ami különösen fontos a kultúra sokszínű, érzékeny területeinek kezelésében.

O.Ș.P.: Hogyan kívánja kezelni a művészközösséggel való kapcsolatot?

A.D.: Fontos a problémák ismerete és a közvetlen kapcsolat, de meg kell őrizni a döntési függetlenséget minden befolyástól.

O.Ș.P.: Van olyan tanulság a művészi pályájáról, amit miniszterként is alkalmaz?

A.D.: Igen: a hosszú távú vízió fontossága. Emellett a szenvedély és az elszántság együtt szükséges, valamint a rugalmasság és alkalmazkodás. A párbeszéd minden nagy vagy kis projekt kulcsa.

O.Ș.P.: Mik a rövid és hosszú távú céljai miniszterként?

A.D.: A megszorítások közepette is biztosítani kell, hogy a kulturális alkotás folytatódjon, és a közönség találkozhasson a kulturális termékkel.

O.Ș.P.: Gondolt konkrét lépésekre a fiatal művészek támogatására?

A.D.: Igen. Például visszahoztuk az alkotói ösztöndíjakat, hogy egyéni alkotókat is lehessen támogatni. Szükség van a törvényben már régóta szereplő, de nem működő támogatási mechanizmusok életre hívására, valamint a koprodukciók – különösen nemzetköziek – ösztönzésére. A magánkultúra sokszor példát adhat a közszférának, a minisztérium feladata pedig a támogató mechanizmusok megteremtése.

Utóhang: Elhangzott, az interjú

rövidített változata, a "KÖZÉLETI MŐSOR"

c műsorban a rádióban.

KÉT BOMBA HÍR - SAJNÁLJUK A NAPONTA VONATTAL INGÁZÓKAT.. SZERDA AGUSZTUS 20

Kormányzati kudarc: Románia 3 milliárd eurót veszít a PNRR-ből a vasút modernizálására

Románia történelmi esélyt szalasztott el a vasúti közlekedés megújítására: közel 3 milliárd eurónyi PNRR-forrás nem jut el sem az infrastruktúrához, sem a CFR járműparkjához, mert a szükséges reformok elmaradtak. Utasok tömegei kénytelenek továbbra is elavult kocsikkal, légkondi nélkül, órákat késő, átlagosan mindössze 46 km/órával haladó vonatokkal utazni.

A Beruházási és Európai Projektek Minisztériuma által közzétett lista szerint a vasúti szektor 1,36 milliárd eurót veszít az infrastruktúrára szánt vissza nem térítendő támogatásokból, míg 1,87 milliárdot kölcsönökre irányítottak át. A gördülőállományra szánt 416 millió euróból is levágtak 135 milliót, további 280 milliót pedig szintén hitellé alakítottak. Így uniós támogatás helyett hitelből kellene modernizálni a vasutat, ami növeli az államadósságot és a lakosság terheit.

Elmaradt reformok, elpazarolt lehetőség

2020 és 2025 között három miniszter váltotta egymást a Közlekedési Minisztérium élén, de egyikük sem tudta kihasználni az egyszeri lehetőséget.

Cătălin Drulă (USR) – 2020 decembere és 2021 szeptembere között – elindította a PNRR-tárgyalásokat, de nem teremtette meg a keretet a pénzek lehívásához.

Dan Vîlceanu (PNL) – 2021 szeptember–novemberben ideiglenes miniszter – maga is „kormányzati kudarcot” ismert el.

Sorin Grindeanu (PSD) – 2021 novemberétől 2025 júniusáig – a leghosszabb ideig irányított, amikor a reformok végrehajtása és a pénzek lehívása megtörténhetett volna, de nem adott magyarázatot a kudarca.

Utasok panaszai: „Szauna a vagonban”

A valóság kiábrándító: a vonatok akár 200 percet is késnek, a vagonok többsége 30 évnél idősebb, és nincs megfelelő klímaberendezés. Egy utas arról számolt be, hogy első osztályon, a Bukarest–Slatina járaton „szaunában” utazott, mert nem működött a légkondi, a WC ajtaja sem záródott, a szerelvény pedig egy órás késéssel érkezett.

A CFR Călători elismerte: a nyári 22 °C-os komfort csak új, modern vonatokkal lenne biztosítható. Jelenleg a mozdonyok átlagéletkora 51 év, a vagonoké 32 év.

„Mesterséges profit” állami támogatásból

Bár a CFR Călători 2024-ben 1,3 milliárd lej nettó nyereséget jelentett hat év veszteség után, ez nem hatékonyságból származott, hanem az állami támogatások növeléséből. A társaság ráadásul 2025 januárjában napi 1 240 vonatból 244-et törölt, hogy csökkentse a veszteségeket.

Közben a jegyárak emelkednek, a szolgáltatás pedig egyre távolabb kerül az európai szinttől. Míg Nyugat-Európában a vonatok rendszeresen 160 km/óra feletti sebességgel járnak, Románia továbbra is egy elavult vasúti rendszerben rekedt, ahol a modernizáció késlekedik, az utasok szenvednek, a vissza nem térítendő források pedig elvesznek, helyettük pedig drága hiteleket kell felvenni.

2 milliárd eurós választási blöff Boc „kézjegyével”: a kolozsvári metró elvesztette a PNRR-finanszírozást, a felelősséget pedig egymásra tolják a hatóságok

Miközben a kormány és a Közlekedési Minisztérium alternatív forrásokat keres, Kolozsvár polgármestere hangsúlyozza: a projekt kizárása politikai döntés volt, és nem jelent tényleges pénzvesztést, a munkálatok pedig folytatódnak a kivitelezőnek már kifizetett előlegből.

A kolozsvári metró választási trükkje: hogyan veszett el 2 milliárd euró a PNRR-ből

Mădălina Dinu – 2025. augusztus 19., 12:36

A 2024-es önkormányzati választási kampányban Emil Boc polgármester a kolozsvári metrót a város egyik legnagyobb projektjeként mutatta be, európai uniós forrásokat ígérve a PNRR-en keresztül. Az esemény óriási médiafigyelmet kapott: Boc lapáttal a kezében avatta a munkálatokat, olyan politikusok társaságában, mint Nicolae Ciucă, Marcel Ciolacu és Sorin Grindeanu – írja a Gândul.

Az optimizmus azonban gyorsan szertefoszlott. Néhány hónappal a választások után Marcel Ciolacu miniszterelnök először fogalmazott meg aggodalmakat a finanszírozással kapcsolatban, majd 2024 augusztusában a Gândul bejelentette: a PNRR-ből származó 300 millió euró elúszott, a projekt pedig lekerült a finanszírozási listáról. Adrian Câciu miniszter később megerősítette: a metrót a Közlekedési Programból és állami „zöldkötvényekből” tervezik finanszírozni.

A probléma bürokratikus volt: az EU Hivatalos Lapjában megjelent négy helyesbítést nem fogadták el, ami ellehetetlenítette a források lehívását. Dragoș Pîslaru miniszter 2025 júliusában hivatalosan is elismerte: a hibás közzététel miatt veszett el a finanszírozás.

Emil Boc eközben visszautasította a vádakat, „hamisnak és pánikkeltőnek” nevezve őket, és hivatkozott a 2022-ben aláírt finanszírozási szerződésre. A hatóságok különböző magyarázatokat adtak: Ciprian Șerban közlekedési miniszter szerint a PNRR-rész csak 300 millió eurót jelentett a becsült 2 milliárdból, a fennmaradó összeget zöldkötvények és a 2021–2027-es Közlekedési Program forrásai fedezhetik.

Nazare és a „példátlan katasztrófa”

Alexandru Nazare pénzügyminiszter eközben a PNRR-ből elvesztett 7 milliárd eurót „példátlan katasztrófának” nevezte, és munkacsoport felállítását kérte az alternatív finanszírozási lehetőségek feltérképezésére.

„Szerintem minden ilyen helyzetben lévő projekt… először is el kell mondani: óriási szerencsétlenség, hogy elvesztettünk 7 milliárd eurót a PNRR-ből. Példátlan dolog: soha nem fordult elő, hogy az EU-val vagy bármely finanszírozási programmal kapcsolatban ekkora összeget veszítsünk el, ráadásul nagyon kedvező kamatok mellett, összehasonlítva a piacon fizetett kamatokkal” – nyilatkozta Nazare a Gândul-nak.

Kritikus hangok: „Eladott illúziók”

Az Asociația Pro Infrastructura nevű civil szervezet szerint a kolozsvári városháza nem készítette el időben a szükséges dokumentációt a PNRR-finanszírozás fenntartásához, így a kolozsváriaknak „hamisan adott el reményt”.

„A kolozsvári önkormányzat 2024-ben 232 millió eurós előleget fizetett ki, a Ciolacu-kormány pénzéből, a fővállalkozó Gülermaknak. (…) Mivel nem sikerült megfelelően és időben előkészíteni a metrót, lekerült a PNRR-ről, és áthelyezték a Közlekedési Programba – egyelőre csak szóban, hiszen még a finanszírozási kérelem sincs benyújtva” – közölte a Pro Infrastructura.

Boc: „A projekt folytatódik”

Minden akadály ellenére Emil Boc 2025 augusztusában ismét kijelentette: a projekt folytatódik, a finanszírozási forrásokat „át lehet alakítani”, és a szerződés 2031-ig érvényes. Nyitott kérdés azonban, hogyan kezelik a PNRR révén elveszített 1,7 milliárd eurós hiányt, és miként sikerül mozgósítani a szükséges alternatív forrásokat a kolozsvári metró megvalósítására.

Utóhang: Elhangzott, az interjú

rövidített változata, a "KÖZÉLETI MŐSOR"

c műsorban a rádióban.